Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

www.cicomk.hu

A Kongói Demokratikus Köztársaság zászlaja

Flag of the Democratic Republic of the Congo.svg

 

Gabon zászlaja

Flag of Gabon.svg

Gabon zászlaja három színből áll: zöld, sárga és kék.

A zászlóterv Gabon földrajzi jellegzetességein alapul. A zöld (az erdők) és a kék (az Atlanti-óceán) között a sárga színű sáv az Egyenlítőre és az örökös napsütésre utal.

A zászlót 1960. augusztus 9-én vonták fel.

Jamaica zászlaja

Flag of Jamaica.svg

Jamaica zászlaja három színből tevődik össze, úgy, hogy a sárga színű andráskereszt 4 részre metszi el a zászlót, két fekete és két zöld negyedre.

A zöld a remény és a mezőgazdaság színe, a fekete a legyőzött és még legyőzendő nehézségeket szimbolizálja, a sárga szín pedig a természeti erőforrásokat és a gyönyörű napsütést.

A zászlót 1962. augusztus 6-án vonták fel.

Az Amerikai Virgin-szigetek zászlaja

Flag of the United States Virgin Islands.svg

Az Amerikai Virgin-szigetek zászlaja az Amerikai Virgin-szigetek egyik nemzeti jelképe.

A fehér a tisztaság szimbóluma. Az embléma az Egyesült Államok címerének egyszerűsített változata a V és I betűvel (a Virgin Islands kezdőbetűivel) kiegészítve.

A sas egyik karmában egy olajbogyó ág, a másikban három nyíl található. A nyilak a három főszigetet jelképezik: Saint Thomas, Saint John és Saint Croix.

 

Magyarország zászlaja

Magyarország zászlaja a Magyar Köztársaság hivatalos állami jelképe és egyben a magyarság egyik nemzeti jelképe. A hivatalos állami és polgári zászló három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll.

Tartalomjegyzék

[elrejtés]
 
FIAV 110000.svg 1:2 arányú hivatalos állami zászló (polgári használatra is)[1]
FIAV 010000.svg 1:2 arányú nem hivatalos állami zászló[1]
FIAV 100100.svg 2:3 arányú hivatalos polgári zászló[1]
FIAV 001000.svg 3:4 arányú hadi zászló[1]
FIAV 000001.svg 3:4 arányú haditengerészeti zászló[1]

Magyarország zászlaja a Magyar Köztársaság hivatalos állami jelképe és egyben a magyarság egyik nemzeti jelképe. A hivatalos állami és polgári zászló három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll.

Tartalomjegyzék

[elrejtés]

Története [szerkesztés]

A fájlhoz képjegyzet tartozik
Az ortodox vallású Alekszandra Pavlovna nádornét szeretettel fogadták a magyarok. Alekszandra megkedvelte a magyar zenét és táncokat, s a legenda szerint javaslatára lett piros-fehér-zöld a magyar zászló.[2]

A korábban használt magyar színekhez, a fehérhez és vöröshöz a 15. század második felében kapcsolódott hozzá a zöld. A függőpecsétek selyemsodratában találkozunk először ezzel a színkombinációval, a 16. században zászlókon és egyéb tárgyakon láthatjuk. A Habsburgok magyarországi uralmának első kétszáz esztendejében inkább rendkívüli alkalmakkor, királykoronázásokon, tornajátékon volt használatos.

1681-ben, I. Lipót király harmadik feleségének, Pfalz-Neuburgi Eleonórának koronázásakor a soproni templom lépcsőjét „pannonicus tricolor pannus”-szal takarták le, a kancellária iratait pedig a királynő uralkodásának első éveiben piros-fehér-zöld fonállal kötötték le.

Mária Terézia rendelkezése szerint 1743-ban ebből a három színből állították össze a törzszászlókat.

A Szent István-rend alapításakor 1764-ben a vörös és zöld lett a szalag színe, majd 1794-ben Martinovics Ignác fejtette ki vallomásában először, hogy a nemzet színeiül hármas színösszeállítást, a zöld-vörös-fehéret kívánták bevezetni.

A mai értelemben vett trikolórt a francia forradalom hatására valóban a radikális értelmiség alkotta meg, szentesítve használatukat hivatalosan is az 1848-as áprilisi törvények XXI. törvénycikkében: 1. "A' nemzeti szín és ország czímere ősi jogaiba visszaállíttatik. 2. Ennélfogva a' háromszínű rózsa polgári jel képen ujra felvétetvén, egyszersmind megállapíttatik, hogy minden nyilvános ünnepek alkalmával és minden magyar hajókon a' nemzeti lobogó és ország czímere használtassék." Az ország címeréről, a nemzeti színekről az újságban beszámoló Arany János joggal panaszkodik hát a nép tudatlansága miatt, akikkel a nemzeti színeket ekkor kellett megismertetni, azt is meg kellett magyarázni sok esetben, melyek azok és mit jelent a nemzeti zászló.

Színei a korábban rögzült magyar címerből származnak (az ezüst vágások színe a heraldika szabályai szerint a zászlón fehér), és a magyar nemzet színeiként értelmezve zászlón ebben az összeállításban csak a reformkorban jelentek meg. 19. századi romantikus értelmezés szerint a piros sáv az „erőt”, a fehér a „hűséget” és a zöld a „reményt” szimbolizálta. A trikolór (három szín szerinti tagolás) ugyanakkor a francia forradalomban született francia nemzeti zászló nyomán a forradalomra is utalt.

A piros és fehér mellé harmadiknak a zöld színt József nádor első felesége, Alekszandra Pavlovna javaslatára vették fel. Ez a zászló 1848 előtt már jelen volt, de még nem terjedt el. Az 1848-as követelések egyike volt, hogy „a nemzeti színek régi jogukba visszaállíttassanak” [3] – szemben a Habsburgok fekete-sárga színeivel. Erről az áprilisi törvények 21. cikkelye rendelkezett. A piros-fehér-zöld zászló így hivatalosan elismert magyar nemzeti jelkép lett, amelyet 1848-49-ben már általánosan használtak polgári zászlóként. Az 1848–1849-es honvédsereg ezzel szemben fehér színű, piros és zöld úgynevezett farkasfogakkal szegélyezett zászlók alatt harcolt, közepén a címerrel.

Az OHB rendelete a várparancsnokokhoz a nemzeti lobogó kitűzéséről.

Miután Isten kegyelméből s vitéz seregeink győzelmes elő haladása által annyira van biztositva a Hazának szent ügye, hogy a pártütő Jellasicsnak egész hadserege Székesfehérvár alatt hatalmasan már megveretvén, és Bécs felé megfutamodott, Rothnak pedig 10 ezernyi rabló csoportja egytől egyig minden vezérekkel s tisztekkel együtt az ország foglyaivá lettek, és rövid időn az ellenségnek egész erője vagy tökéletesen semmivé lesz téve, vagy a csúful megfutamlott csoport az országból egészen ki lesz szoritva, a király és nemzet nevében az Országgyülésnek határozatából ezennel szorosan és kemény felelet terhe alatt meghagyatik minden magyarországi, erdélyi, slavoniai és horvátországi vár parancsnoknak és várakban létező minden katonaságnak, hogy

1-er ezen parancsnak a közlönyben közhirré tétele után 7 nap alatt múlhatatlanul tüzze ki a magyarországi háromszínű lobogót, és valamint ezt, úgy

2-or a Magyar és hozzá kapcsolt országok iránti hüséget és a honvédelmi bizottmány parancsa iránti kész engedelmességet ugyan akkor a honvédi bizottmányhoz múlhatatlanul írásban be jelentse, ellenkező esetre mindenki, ki ezen két kötelességet elmulasztaná, mint haza áruló tekintetik, s mint illyen, törvényen kivülinek nyilvánittatik, és bárki által is megfogattathatik, és agyon lövettethetik, visszahuzhatlanul kijelenttetvén, hogy azon esetben, ha valaki a fent megirt két kötelességnek engedelmeskedni csak vonakodna is, mihelyt seregeink vitézsége a hazai ügynek győzelmét a pártütőnek rablócsoportjától megtisztitván, biztositja, minden engedetlen várbeliek, mint hazaárulók fognak megkegyelmezés nélkül szigoruan megbüntettetni. Melly parancsolat mihez tartás és a várban leendő kihirdetés végett minden vár parancsnoknak is megküldetni rendeltetik.

A király és haza nevében a nemzeti képviselet határozata következtében, az Országos honvédelmi bizottmány.

Madarász s. k. fogalmazványa MOL OHB 1848: 893.

Megjelent a Közlöny október 9-i számában. [4]

 

A szabadságharc leverése után tiltott jelképnek számított. 1867-től kezdve hivatalos. Állami zászlóként 1945-ig a kiscímer (megfelel a mai magyar címernek) szerepelt a zászló közepén. 1946. február 1. és 1949. augusztus 20. között a Szent Korona nélküli, úgynevezett „Kossuth-címer”, majd 1949 augusztus 20. és 1956 októbere között a szovjet mintára készült népköztársasági címer („Rákosi-címer”) volt középen. Az 1956-os forradalomban a felkelők és a lakosság jórésze kivágta ezt az idegen jelvényt. A Nagy Imre-kormány visszaállította a korona nélküli Kossuth-címert, mely még a forradalom kádári leverését követő néhány hónapban is hivatalos volt. Az újabb, a Rákosi-címertől különböző – de ekkor is szovjet mintájú, vörös csillagos –, úgynevezett „Kádár-címer” (1957. május 1. -1989. október 23.) a zászlón nem szerepelt.

Mai használata [szerkesztés]

A magyar zászló a rendszerváltáskor sem változott. A hivatalos állami és polgári zászló (a Magyar Köztársaság lobogója) az 1990. évi XL. törvény (elfogadása: június 19.) szerint három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll.

A magyar zászló állami és polgári használatát az 1995/LXXXIII törvény,[5] szabályozza. Ennek értelmében a Magyar Köztársaság lobogója nem hivatalos változataként a zászló közepén a mai magyar címer (kiscímer) is szerepelhet. Ezt a nem hivatalos címeres lobogót azonban foglalkozás gyakorlásához kapcsolódóan kizárólag „az Országgyűlés, az országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Alkotmánybíróság tagja, az országgyűlési biztosok, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a Kormány, a Kormány tagja, a fegyveres erők, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a bíróság, az ügyészség, a rendvédelmi szervek és a közigazgatási feladatot ellátó szervek, továbbá ezek hivatalai, illetőleg a felsoroltak képviseletére jogosult személyek” használhatják. A pár évvel ezelőtt létrehozott jelképbizottság egyik javaslata szerint a hivatalos állami zászlóra vissza kellene tenni a címert, megkülönböztetendő a nemzeti zászlótól. (Döntően azért, hogy a határon túli magyarokat, ha ünnepeken vagy egyéb alkalmakkor használják, ne érhesse az a vád, hogy egy „idegen állam” zászlaját tűzik ki.)

A Magyar Köztársaság Alkotmánya[6] nem határozza meg a magyar zászló méretarányait. Egy 2000-ben született kormányrendelet[7] értelmében az állami zászló 1:2 arányú. Polgári zászlóként egyaránt használatosak a hagyományos 2:3 és az újabb 1:2 arányú zászlók.

Magyarország tengereken használt hivatalos polgári zászlaja a hatályos 1957-es törvény szerint a 2:3 arányú piros-fehér-zöld lobogó.

A katonai használatú magyar zászló az 1848–1849-es honvédsereg által használt lobogót követi. Az 1995/LXXXIII törvény alapján a fehér színű zászlóban a baloldalt cserfa-, jobboldalt olajfaággal keretezett magyar címer látható. Szárazföldi használat esetén a zászlót (honvédségi csapatzászló) váltakozó piros és zöld lángnyelvek szegélyezik és a címer a közepén található.[8] A haditengerészeti zászló (hadilobogó) széleit váltakozó piros és zöld háromszögek (farkasfogak) díszítik, és a címer a zászlórúdhoz közelebbi bal felén helyezkedik el. Bár a két zászló méretarányát a törvény nem határozza meg, ez általában 3:4.

A hivatalos állami ünnepségeken gyakorta felvonultatják a korábbi magyar történelmi zászlókat is.

Törvényi szabályozása [szerkesztés]

A magyar lobogó Nagymarosnál a Duna partján

132/2000. (VII. 14.) Korm. rendelet a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről A Kormány a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló - a 2000. évi XXXVIII. törvénnyel módosított - 1995. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Njt.) 21. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

  • A zászló (lobogó)[1]

1. § (1) Az Njt. 5/A. §-ában megjelölt középületeken (a továbbiakban: középület), illetve azok előtt az e rendelet mellékletében meghatározott méretű zászlót (lobogót) kell kitűzni, illetve felvonni. (2) Az (1) bekezdés szerinti célra textil szálasanyagból, szövéstechnológiával készült, piros, fehér és zöld színű szövetből varrott zászló (lobogó) használható, amely megfelel a zászlószövetek [2] színjellemzőiről és színtartóssági követelményeiről szóló MSZ 1361-1988 szabványnak. (3) A zászlót (lobogót) - tekintélyének megőrzése érdekében - rendszeresen, legalább háromhavonta tisztítani kell. (4) A zászlót (lobogót) legalább évente cserélni kell. (5) Ha a zászló (lobogó) az elhasználódása (kopása, rojtosodása, fakulása stb.) folytán jelentősen - szabad szemmel is észlelhetően - eltér a (2) bekezdésben említett szabvány követelményeitől, a (4) bekezdésben meghatározott időtartam letelte előtt is haladéktalanul gondoskodni kell a cseréjéről.

  • A zászlórúd [3]

2. § A zászlót a mellékletben meghatározott méretű, fából készült [4] zászlórúdra erősítve kell kitűzni. A zászlórúd nyers színű, fehér vagy fehér alapon spirálisan lefutó nemzetiszínű csíkozású lehet. Az árboc 3. § (1) A középületek előtt a lobogó felvonásának céljára a mellékletben meghatározott méretű, fából készült árboc állítható fel. Az árboc nyers színű, fehér vagy fehér alapon spirálisan lefutó nemzetiszínű csíkozású lehet. (2) Gondoskodni kell az árboc környezetének esztétikus és a lobogóhoz méltó kialakításáról, valamint az árboc és környezete folyamatos tisztán tartásáról, karbantartásáról. Az ellenőrzés 4. § A zászló (lobogó) kitűzésére (felvonására) irányadó jogszabályi rendelkezések betartásának ellenőrzéséről a közterület-felügyelet, ahol pedig közterület-felügyelet nem működik, a jegyző gondoskodik.

Záró rendelkezések 5. § (1) Ez a rendelet 2000. augusztus 20. napján lép hatályba. (2) (3) Az e rendelet hatálybalépésekor a középületek, illetve azok környezetének fellobogózására használt zászlók (lobogók), továbbá zászlórudak [5] és a lobogó felvonására szolgáló árbocok e rendelet hatálybalépését követően is használhatók. A zászló (lobogó) cseréje, továbbá új árboc létesítése esetén azonban az e rendelet szerinti követelményeknek megfelelő zászló (lobogó) és zászlórúd beszerzéséről, illetőleg árboc állításáról kell gondoskodni. Melléklet a 132/2000. (VII. 14.) Korm. rendelethez

1. Zászló- és a hozzá tartozó zászlórúd-méretek

     Zászló             Zászlórúd
     1. 100x200 cm      2,5 m
     2. 150x300 cm      3,5 m
     3. 200x400 cm      4 m

2. Lobogó- és a hozzá tartozó árbocméretek

     Lobogó             Árboc
     1. 100x200 cm      6 m
     2. 150x300 cm      9 m
     3. 200x400 cm      12 m

Galéria [szerkesztés]

Magyarország korábbi állami és polgári zászlói:

Megjegyzés: az 1995. évi LXXXIII. törvény értelmében nem hivatalos polgári zászlóként valamennyi korábbi nemzeti színű zászló ma is használható - kivéve az 1949-1956 közöttit, amelyen tiltott önkényuralmi jelkép, a vörös csillag szerepel. Az Árpád sávos zászló mai változatának használatát több párt is ellenzi, mert a hétszervágott vörös-fehér motívumot felhasználták a nyilasok is a saját jelképeiknél, vannak akik még a magyar történelmi zászló betiltását is felvetették.

Arról, hogy a Magyar Köztársaság zászlaja (Magyarország zászlaja) hogyan néz ki, a Magyar Alkotmány 76. §-a rendelkezik. Azt, hogy a Magyar Köztársaság címere benne lehet-e a zászlóban, az 1995. évi LXXXIII. törvény alapján a címer használatára jogosult szerv vezetője engedélyezheti.

2000. évi XXXVIII. törvény a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény módosításáról.

132/2000. (VII.14.) Korm. rendelet a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről.

Lásd még [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ^ a b c d e A FIAV 100000.svg típusú nemzetközi piktogramok magyarázatát lásd az angol nyelvű Wikipédia en:Flag terminology szócikkében!
  2. Egy elfeledett nádorné - javaslatára lett piros-fehér-zöld a magyar zászló
  3. "Az 1848. évi XXI. t.-cz. 1. §-a elrendeli, hogy a nemzeti szín ősi jogaiba visszaállíttatik s a háromszínű kokárda-(rózsa) polgári jelvényképül felvétetik. Ebből azt következtethetnők, hogy a magyar nemzetnek már az ősi időben is volt nemzeti szine, de ez hibás fölfogáson alapul. A törvény alkotói azt hitték ugyanis, hogy a hármas halom, és annak zöld szine éppen olyan régi és olyan rangú képe czímerünknek, mint a vágások és a kereszt, pedig … a hármas hegy sokkal későbben jutott a czímerbe, s nem is festették mindjárt zöldre. Ennélfogva bízvást mondhatjuk, hogy törvényesen csak 1848-ban szentesíttetett a magyar nemzeti szín." (Bárczay Oszkár: A herladika kézikönyve. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1897.)
  4. AD ACTA A Hadtörténelmi Levéltár évkönyve, mek.oszk.hu
  5. 1995. évi LXXXIII. törvény
  6. 1949. évi XX. törvény - A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
  7. a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről
  8. a Magyar Honvédség jelképeiről és jelzéseiről
  9. Az Árpád-házi királyok családi zászlaja
  10. Anjou-királyi zászló
  11. Mátyás király Fekete seregének zászlója

Források [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország zászlaja témájú médiaállományokat.