cicomk

Horvát Köztársaság
Republika Hrvatska
Horvátország zászlaja Horvátország címere
Nemzeti himnusz: Lijepa naša domovino
Fővárosa	Zágráb
é. sz. 45° 57′ k. h. 16° 00′45.95, 16
Államforma	köztársaság
Vezetők
Köztársasági elnök	Ivo Josipović
Miniszterelnök	Jadranka Kosor
Hivatalos nyelv	horvát
Beszélt nyelvek	olasz, magyar, német
Függetlenség	1991
Népesség
Népszámlálás szerint	ismeretlen +/-
Rangsorban	121
Becsült	4 489 409 fő (2009)
Rangsorban	121
Népsűrűség	79 fő/km²
GDP	Megoszlása: mezőgazdaság: 7.2% ipar: 32% szolgáltatások: 60.7% növekedés: 5.6% (2007)
Összes	69 332 millió USD (64) PPP: 50 960 millió USD
Egy főre jutó	13 199 USD (71) PPP: 15 500 dollár
HDI	0,871 [1] (45) – magas
Földrajzi adatok
Terület	56 542 km²
Rangsorban	123
Víz	0,01 %
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
▼ kinyitEgyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Horvát kuna (HRK)
Nemzetközi gépkocsijel	HR
Hívószám	385
Internet TLD	.hr

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság, horvátul Republika Hrvatska) közép-európai állam, Magyarország déli szomszédja. A két ország több mint 800 éves közös történelemre tekint vissza, lévén hogy 1102 és 1918 között Horvátország unióban volt a Magyar Királysággal.

Földrajz [szerkesztés]

Műholdfelvétel

Bővebben: Horvátország földrajza

Az ország a Balkán-félsziget északnyugati részén fekszik. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát. A hosszú tengerpart az ország különlegessége. Szlovéniával vitában áll a tengeri határait illetően.^[2]

Geopolitikai szempontból két fő részre osztható:

• Belső-Horvátország (Panonska Hrvatska)
• Adriai Horvátország (Jadranska Hrvatska)

Éghajlat [szerkesztés]

Az ország éghajlata a belső vidékeken mérsékelt kontinentális, száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesen hegyvidéki klíma uralkodik hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. A tengerpartokon mediterrán az éghajlat: forró és száraz nyár, enyhe és csapadékos a tél a partvidéken. Az átlaghőmérséklet Horvátországban januárban -5–10 °C, augusztusban 13–26 °C körül alakul.

Domborzat [szerkesztés]

A táj az ország kis területe ellenére változatos. Legmarkánsabban kirajzolódó tájegységei:

• Dráva-Száva-vidék (Nizinska Hrvatska): A Szávától északra eső részét Dráva-Száva közének is nevezik. A területen alföldet és dombvidéket egyaránt találunk. Fő tájegységei nyugaton a Zágrábi-medence (Zagrebačka kotlina) és a Horvát-középhegység (Zagorje), keleten a Szlavón-röghegység (Slavonske planine), a Drávamenti-síkság (Podravska ravnica) és az Alsó-Száva-síkság (Posavska ravnica).
• Dinári-hegység (Dinaridi): Északnyugat–délkeleti irányban húzódik. Horvátországot kettéosztja, illetve vonulatai hosszú határszakaszt képeznek Bosznia-Hercegovinával. A boszniai határ mentén található az ország legmagasabb pontja, a Dinara (1831 m.), amely egyben az egész hegység legmagasabb csúcsa és névadója. A hegység kőzete mészkő. A hegyvonulat átlagos magassága 1000–1500 m, legnyugatibb láncai a tengerpartot szegélyezik. A Dinári-hegység horvátországi szakaszának két fő tájegysége Gorski Kotar és Lika hegyvidéke.
• Horvát tengerpart vagy Horvát Adria (Hrvatska obala): az Adriai-tenger horvátországi partvidéke szárazföldön 1778 km partvonalat jelent, de ha a szigetek kerületét is figyelembe vesszük, összesen 5835 km. A Horvát Adria szigeteinek száma 1185, szigetpartjainak hossza 4057 km. Horvátország legnagyobb szigetei: Krk, Cres, Brač, Hvar, Pag, Dugi Otok és Rab. A lakott szigeteinek száma 66. Az ország legnagyobb öblei a Kvarner-öböl, és a Šibeniki–öböl. A horvát tengerparthoz két nagy félsziget is tartozik: északi részén az Isztriai-félsziget, déli részén, Split és Dubrovnik között a Pelješac-félsziget. Az Adria-part észak–dél irányban fokozatosan mélyül, átlagos mélysége 250 m, legmélyebb pontja 1330 m. Mélysége északon átlagosan 20–50 m között mozog. A víz sótartalma jellegzetesen magas, északon 31-33‰, délen 38‰. A horvát Adria-part karsztos part, a világ legjobban tagolt tengerpartja. Idegenforgalmi szempontból a horvát Adria alapvetően három nagyobb részre osztható: Isztriai-félsziget, Kvarner-öböl és Dalmácia tengerpartja.

Vízrajz [szerkesztés]

Kornati Nemzeti Park

Az ország tengeri felségvizeinek felszíne: 31067 km².

Folyóit tekintve az ország északi része vizekben gazdag: a Dráva-Száva-vidéken a Duna (188 km), a Dráva, és a Száva (562 km) jelentős. A hegyvidékekről a Kulpa, a Mura és a Neretva folyók gyűjtik össze a kisebb patakok vizeit. A tengerparton csak kevés és többnyire kisebb folyó található, mint a Mirna, a Krka, a Zrmanja és a Cetina.

Az országban körülbelül harminc természetes tó van, közülük a legnagyobbak: a Vranai-tó (Vransko jezero) Zárától délre (30 km²) és a Perucko-tó Splittől északra (13 km²). Jelentős tavai még: a Dráva-víztározók (kb. 30 tó) és a Krusčicai-víztározó.

Élővilág, természetvédelem [szerkesztés]

Paklenica Nemzeti Park

Természetvédelmi területekben igen gazdag ország: nyolc nemzeti parkja, tíz természeti parkja, két szigorúan védett rezervátuma, hetvennégy különlegesen védett rezervátuma, nyolcvan természeti emlékhelye, harminckét védett tájegysége, harminchat parkerdeje van.

Nemzeti parkjai [szerkesztés]

• Brioni Nemzeti Park
• Kornati Nemzeti Park
• Krka Nemzeti Park
• Mljet-sziget
• Paklenica Nemzeti Park
• Plitvicei-tavak - a világörökség része
• Risnjak hegymasszívum
• Észak-Velebit hegyvonulat

Természeti világörökség [szerkesztés]

• Plitvicei-tavak Nemzeti Park - 1949-től nemzeti park, 1979-től világörökség. Erdős hegyvidéken sok tó, barlangok, változatos állat- és növényvilág.

Történelem [szerkesztés]

Bővebben: Horvátország történelme

Lásd még: Horvát bánok listája

Államszervezet és közigazgatás [szerkesztés]

Split látképe

Alkotmány, államforma [szerkesztés]

Az 1990-es alkotmány elfogadása óta Horvátországban parlamentáris demokrácia van.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás [szerkesztés]

Az államfő a köztársasági elnök (Predsjednik), akit 5 évre választanak. Ő a hadsereg parancsnoka, az ő hatáskörébe tartozik kijelölni a miniszterelnököt, és egy kevés befolyása van a külügyekre is.

A horvát parlament, a szábor egykamarás törvényhozó szerv 160 fővel, amelynek tagjait 4 évente népszavazással választják. Ülésszakot január 15. és július 15. között, valamint szeptember 15-től december 15-ig tartanak.

A horvát kormány (Vlada RH) vezetője a miniszterelnök, 2 miniszterelnök-helyettessel és 14 miniszterrel dolgozik, mindegyik saját tárcával rendelkezik.

Horvátországban háromtáblás bírósági rendszer van: Legfelsőbb Bíróság, Megyei Bíróság, és Községi Bíróság. Az alkotmánnyal kapcsolatos ügyekben az Alkotmánybíróság dönt.

Közigazgatási felosztás [szerkesztés]

Bővebben: Horvátország megyéi

Politikai pártok [szerkesztés]

• Horvát Szociál Liberális Párt(HSLS – Hrvatska socijalno liberalna stranka)
• Szociáldemokrata Párt (Horvátország) (SDP – Socijaldemokratska partija)
• Horvát Igazság Pártja (HSP – Hrvatska stranka prava)
• Horvát Néppárt (HNS – Hrvatska narodna stranka)
• Horvát Parasztpárt (HSS – Hrvatska seljačka stranka)
• Horvát Demokrata Közösség (HDZ – Hrvatska demokratska zajednica)
• Isztriai Demokrata Gyűlés (IDS – Istarski demokratski sabor)
• Dalmáciai Akciópárt (DA – Dalmatinska akcija)
• Demokrata Központ (DC – Demokratski centar)

Védelmi rendszer [szerkesztés]

Bővebben: Horvátország hadereje

• Horvát Köztársaság Honvédelmi Minisztérium (Ministarstvo obrane Republike Hrvatske – MORH)
• Horvát Hadsereg (Hrvatska Vojska – HV)
  • Horvát Légierő (Hrvatsko Ratno Zrakoplovstvo – HRZ)
  • Horvát Haditengerészet (Hrvatska Ratna Mornarica – HRM)
  • Horvát Szárazföldi Hadsereg (Hrvatska Kopnena Vojska – HKoV)

Népesség [szerkesztés]

Horvátország etnikai térképe (2001).

██ horvátok

██ szerbek

██ csehek

██ magyarok

██ olaszok

Általános adatok [szerkesztés]

Horvátországi szerbek (2001)

• Lakosság: 4,49 millió fő (2006). Korábbi adatok: 3,9 millió (1950), 4,4 millió (1970), 4,5 millió (1999).
• Népsűrűség: 80 fő/km² (2006). Legsűrűbben lakott területei: Muraköz (166 fő/km²), Zágráb környéke, az Adria partján Dubrovnik, Split, Zadar és Rijeka vidéke.
• Népességnövekedés: -0,03%/év (2006).
• Születéskor várható élettartam: férfiak 71 év, nők 78,5 év (2006).

Legnépesebb települések [szerkesztés]

Bővebben: Horvátország városai

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás [szerkesztés]

Etnikai csoportok: horvátok 89,7%, szerbek 4,5%. További népcsoportok: bosnyákok, magyarok (a 2001. évi népszámlálás során 16 595 fő volt), szlovének, csehek, olaszok, albánok és romák.

Lásd még: Horvátországi magyarok

Vallások: római katolikus 87,8%, ortodox 4,4%, muzulmán 1,3% egyéb 7,5%. A horvátok többsége a római katolikus egyház híve, míg a szerbek a Szerb Ortodox Egyház követői. Ezen kívül még kisebb számban protestánsok is élnek az országban.

Gazdaság [szerkesztés]

Horvátország az egykori Jugoszlávia hat tagköztársaságának gazdaságilag legjobban fejlett régiói közé tartozott. Az 1980-as évek végén becslések szerint a jugoszláv nemzeti össztermék 25%-a innen származott. Gazdasága, ipari agrárország.

1990-ben 500 állami vállalat ment csődbe, 1991-ben a termelés az előző évihez képest 12% csökkenést mutatott. A balkáni háború kitörésekor, 1991 júniusában kezdődött a horvát gazdaság eredményeinek csökkenése.

Az államadósság 3662 millió USD volt 1995-ben – az egykori Jugoszlávia adóssága nélkül. Az inflációs ráta 3,5%-ot ért el (1996). A balkáni háború által okozott anyagi kár Horvátországban becslések szerint meghaladta a 20 milliárd USD összeget.

Általános adatok [szerkesztés]

• A (GDP) bruttó hazai termék (2004) 34 311 millió USD, ebből: szolgáltatás 61,6%, ipar 30,1%, mezőgazdaság 8,2%; GDP/fő: 7 720 USD (2004) – 4,49% növekedést mutatott(2000–2004).
• A dolgozók aránya az egyes gazdasági szektorokban: 17% mezőgazdaság, 30% ipar, 53% szolgáltatás.

Gazdasági ágazatok [szerkesztés]

Mezőgazdaság [szerkesztés]

• A területnek közel kétharmad részét hasznosítja a mezőgazdaság. Mindenekelőtt a Száva-Dráva- köze áll intenzív hasznosítás alatt. Legfontosabb terményei: cukorrépa, burgonya, búza, kukorica. Ahol a klíma megengedi, lehetőség nyílik a bortermelésre és a gyümölcstermesztésre is. A déli parti területeken megterem a dohány és a citrusfélék.
• Az állattenyésztésben főleg a szarvasmarha, a birka és a sertés tenyésztésére koncentrálnak.
• Az adriai parthoz közeli vizek mentén meghatározó bevételi forrást jelent a halászat.

Ipar [szerkesztés]

• Bányászata: Horvátország területe ásványkincsekben nem szűkölködik. A háború kitörése előtt, 1991-ben a legnagyobb munkaadó-szektor volt a bányászat. Fontos ásványkincsei: kőolaj, földgáz, feketekőszén, barnakőszén, bauxit, rézérc, kaolin. Néhány helyen előfordul a kalcium, a cink és a só, így grafitot és gipszet is előállítanak.
• Az Adria-kőolajvezetéknek köszönhetően Fiume egyben a kőolaj-finomítás egyik központja is.
• Legfontosabb üzemei a kőolajfinomítók, a vas- és acélgyárak, a hajógyárak, és a vegyipari üzemek. Fontos termékei az élelmiszeripari termékek, gépek, cement, beton, fémáruk és textilipari termékei.
• A bányászat néhány éve hanyatlásnak indult. Az ipari üzemek közül 1991 után a háborúban sok megsemmisült vagy károkat szenvedett és a helyreállítás jelentős anyagi ráfordítást igényel, így ez néhány területen még hátravan.

Kereskedelem [szerkesztés]

Dubrovnik látképe

• Jelenleg a gazdaság vezető ágazata a szolgáltatás, s ezen belül is az idegenforgalom és a közlekedés.

Idegenforgalom

Az 1980-as években a jugoszláviai horvát tagköztársaság adta az ország idegenforgalmi bevételének 80%-át. Ez a háborús konfliktus nyomán súlyos veszteségeket szenvedett, de a hosszú tengerpart lassan visszanyerte vonzerejét.

Az ország idegenforgalmi területei a következők: Isztria, Kvarner – öböl, Dalmácia (Zadari régió, Šibeniki régió, Spliti régió, Dubrovniki régió), Közép-Horvátország, Zágráb, Szlavónia és a Drávaszög.

Az Isztria turisztikai szempontból az ország legfejlettebb régiója, legfontosabb centrumai a félsziget nyugati partján fekszenek. Tizenegy jachtkikötője van. Az Adria legnagyobb félszigete, partjának hossza 445 km.

Dalmácia tengerparti sávjában 2001-től rekordmértékű az idegenforgalom.

Külkereskedelem

• Az 1990-es évek közepétől áruexportja jelentősen nőtt, jelenleg már éves szinten már több mint 5 milliárd USD. Ennek 70%-át a gépgyártás és a vegyipar valamint a textilipar és az élelmiszeripar teszi ki. Vezető külkereskedelmi partnerei: Olaszország, Németország, Bosznia és Hercegovina, Ausztria, Oroszország és Szlovénia.

Közlekedés [szerkesztés]

Az új autópálya Zágráb és Split között, háttérben a Sveti Rok alagúttal

• Közutak hossza: 28 009 km
• Vasútvonalak hossza: 2726 km
• Repülőterek száma: 22
• Kikötők száma: 10

Rendkívül kedvező közlekedésföldrajzi helyzete révén hatalmas tranzitforgalmat bonyolít le. Fiume (Rijeka) kikötőjében főleg a külföldi befektetések révén jelentős infrastrukturális beruházások kezdődtek.

Lásd még: Horvátország autópályáinak listája, Horvátország vasúti közlekedése.

Média [szerkesztés]

Rádió-televízió [szerkesztés]

A Hrvatska Radiotelevizija logója

A horvát állami televízió a Hrvatska Radiotelevizija (HRT). A televízót műholdról is foghatjuk. Egyéb rádiók: Otvoreni radio, Narodni radio és Radio Marija.

Az RTL televízió helyi képviselete: RTL Televizija. A másik népszerű magántelevízió a Nova TV. Ezenfelül még több helyi televízió is van: Z1, OTV, NeT.

Filmstúdiója a Jadran Film, amely a II. világháború óta készíti a filmeket.

Újságok [szerkesztés]

Napilapok: 24 sata, Jutarnji list, Novi list, Slobodna Dalmacija, Večernji list, Vjesnik Hetilapok: Feral Tribune, Fokus, Glas Koncila, Globus, Hrvatski list, Hrvatsko slovo, Imperijal, Nacional

Kultúra [szerkesztés]

Nemzeti színház

August Šenoa

Oktatási rendszer [szerkesztés]

Horvátországban a gyermekek 8 éves kortól iskolakötelesek. Az országban 61 felsőfokú intézmény van, a legismertebbek:

Kulturális intézmények [szerkesztés]

• Horvát Nemzeti Színház (Hrvatsko narodno kazalište): Épült 1895. Befogadás: 700 fő.

Lásd még: Horvátország színházainak listája

Művészetek [szerkesztés]

• Építészet