Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Állatok

2011.07.11
Állatok
Evolúciós időszak: neoproterozoikumholocén
Loligo vulgaris, Chrysaora quinquecirrha,Panthera tigris, Aphthona flava,Eunereis longissima.Loligo vulgaris, Chrysaora quinquecirrha,
Panthera tigris, Aphthona flava,
Eunereis longissima.
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Unikonta
Csoport: Opisthokonta
Ország: Állatok (Animalia)
Linnaeus, 1758
Szinonimák

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják. Az állatok törzsfejlődési szempontból monofiletikus csoportot képeznek, azaz egyetlen közös őstől származtathatók. Az állatokkal a zoológia tudománya foglalkozik.

Tartalomjegyzék

[elrejtés]

Az állatok közös tulajdonságai [szerkesztés]

Evolúció [szerkesztés]

Az állatok kialakulása [szerkesztés]

A tudomány mai állása szerint legelfogadottabb hipotézis szerint az első állatok pelágikus, azaz vízben szabadon úszó életmódot folytató galléros-ostoros egysejtűek (valószínűleg a galléros-ostorosokhoz (Choanoflagellata) hasonló élőlények) kolóniáiból alakultak ki. A galléros-ostoros sejtkolóniából jött létre az úgynevezett planuloid alak, amely megfeleltethető a legősibb állatcsoportok, így például a szivacsok, a csalánozók, és laposférgek lárvaalakjával. A planuloid alak szesszilizációjából (helytülő életmódúvá válásából) a szivacsok, gasztrulációjából (a bélcsíra kialakulásából) pedig a valódi szövetes állatok eredeztethetők. Egyik csoportba sem tartoznak a korongállatkák, amiknél a szivacsokkal ellentétben megjelent a két csíralemez, de még nem alakult ki bélcsíra.

Az állatok törzsfejlődése [szerkesztés]

Az állatvilág törzsfejlődéséről akkortól lehet beszélni, amikor mindazok a közös bélyegek kialakultak, amelyek alapján az állatokat elkülönítjük az összes többi élőlénytől. Az állat- és növényvilág megkülönböztetése igen régi keletű, ezt a két kategóriát azonban a biológia fejlődésével több más elem egészítette ki. Ma már sok közös jellemző alapján lehet csak különbséget tenni az állatok és az élővilág többi tagja között. Ezek közül legfontosabb a heterotrófia, miszerint minden állat kizárólag szerves anyagok hasznosítására képes.

[1]

Rendszerezés [szerkesztés]

Az állatok helye az élővilágban [szerkesztés]

Az állatokat Carl von Linné rendszertana óta máig önálló országként kezelik. Az állatokat a modern rendszertanok az eukarióták (Eukaryota) doménjének részeként tartják számon. Az alábbi táblázat az eukarióták felosztásának változásait, és ezzel együtt az állatok besorolásának viszonylagos változatlanságát mutatja be az idők folyamán:

Linnaeus 1735
2 ország
Haeckel 1866
3 ország
[2]
Chatton 1937
2 birodalom[3]
Copeland 1956
4 ország
[4]
Whittaker 1969
5 ország
[5]
Woese et al. 1977
6 ország
[6]
Woese et al. 1990
3 domén
[7]
- Protista Prokaryota Monera Monera Eubacteria Bacteria
Archaebacteria Archaea
Eukaryota Protista Protista Protista Eukarya
Vegetabilia Plantae Plantae Fungi Fungi
Plantae Plantae
Animalia Animalia Animalia Animalia Animalia

 

Az állatok rendszertani felosztása [szerkesztés]

Az állatok legelfogadottabb meghatározása szerint az szivacsok (Porifera) és a korongállatkák (Placozoa) is ide tartoznak (Animalia sensu lato – „állatok tágabb értelemben”), egyes elgondolások csak a valódi szövetes állatokat (Eumetazoa) értelmezik állatokként (Animalia sensu stricto – „állatok szűkebb értelemben”).[8]

Korábban a szivacsokat és a korongállatkákat együttesen az álszövetes állatok (Parazoa) alországába sorolták, újabb kutatások szerint azonban a csoport parafiletikus, ezért nem képezhet taxont.[9]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. http://forum.allatvilag.net/index.php?/topic/110-az-allatok-torzsfejlodese/
  2. E. Haeckel. Generelle Morphologie der Organismen. Reimer, Berlin (1866) 
  3. E. Chatton. Titres et travaux scientifiques. Sette, Sottano, Italy (1937) 
  4. H. F. Copeland. The Classification of Lower Organisms. Palo Alto: Pacific Books (1956) 
  5. R. H. Whittaker (1969.). „New concepts of kingdoms of organisms”. Science 163, p. 150–160.  
  6. C. R. Woese, W. E. Balch, L. J. Magrum, G. E. Fox and R. S. Wolfe (1977.). „An ancient divergence among the bacteria”. Journal of Molecular Evolution 9, p. 305–311.  
  7. Woese C, Kandler O, Wheelis M (1990.). „Towards a natural system of organisms: proposal for the domains Archaea, Bacteria, and Eucarya.”. Proc Natl Acad Sci U S A 87 (12), p. 4576–9. DOI:10.1073/pnas.87.12.4576. PMID 2112744.  
  8. Adl et al. (2005.). „The New Higher Level Classification of Eukaryots with Emphasis on the Taxonomy of Protists”. Journal of eukaryotic microbiology 52 (5), p. 399–451.  
  9. INTRODUCTION TO THE PARAZOA.

Ajánlott irodalom [szerkesztés]

  • Dudich, E., Loksa, I. (1987): Állatrendszertan – Tankönyvkiadó, Budapest
  • Papp, L. (1997): Zootaxonómia (egységes jegyzet). MTM – Dabas-Jegyzet pp. 382
  • Deckert, K. et al (1974): Uránia Állatvilág: halak, kétéltűek, hüllők – Gondolat Kiadó, Budapest
  • Géczy, B. (1989): Őslénytan – Tankönyvkiadó, Budapest
  • Dawkins, R. Az önző gén (1976, magyar kiadás: 1986, ISBN 963-281-645-5; második bővített magyar kiadás: 2005, ISBN 963-09-4610-6)
  • Dawkins, R. A hódító gén (1989, ISBN 963-282-235-8)
  • Dawkins, R. A vak órásmester, Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994, ISBN 963-05-6706-7
  • Dawkins, R. Folyam az Édenkertből (1995, ISBN 963-7826-65-3, ISBN 963-7826-89-0)
  • Dawkins, R. A Valószínűtlenség Hegyének meghódítása, Műszaki Könyvkiadó, 2001, ISBN 963-16-2726-8
  • Dawkins, R. Szivárványbontás, Budapest : Vince Kiadó, 2001, ISBN 963-9323-31-4
  • Dawkins, R. Az ős meséje - Zarándoklat az élet hajnalához, Partvonal Könyvkiadó, 2006, ISBN 978-963-9644-08-3
  • SAGAN Carl: Elfeledett ősök árnyai
  • HUNYADI László: Földtan III.
  • ANTAL Sándor: Földtan IV.
  • FALUDY Béla: Származástan
  • TASNÁDI KUBACSKA András: Az élővilág fejlődéstörténete
  • A FÖLD KRÓNIKÁJA
  • GOULD Stephen J.: Az élet történetéről
  • WHITFIELD Philip: Evolúció
  • PÁLFY József: Kihaltak és túlélők Tudomány-Egyetem